Most érkezett: Olyan hírt érkezett a magyar nyugdíjasoknak, ami hatással lesz az egész évükre
Ez befolyásolni fogja az egész évüket.
Kiderült, milyen feltételekkel dolgozhat egy nyugdíjas a versenyszférában és a közszféra különböző ágazataiban 2023-ban. Arra is választ kaphatnak most az idősek, hogy milyen korlátozásokkal kell szembesülnie egy nyugdíjas dolgozónak vagy vállalkozónak.
Így dolgozhatnak a nyugdíjasok a versenyszférában
A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza 2023-ban. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 2022. január 1-jétől változatlanul 13% szociális hozzájárulási adó alól. Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5 százalékkal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet – írja a Nyugdíjguru.
Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, azt kell tudni, hogy a munkával szerzett keresetnél 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása.
Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett keresete tekintetében 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja – amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj – mellett szerzett kereset is természetesen járulékmentes és szocho-mentes.
Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül.
A nyugdíjas vállalkozó az új kata-törvény szerint már nem lehet kisadózó (hiszen katás csak főállású vállalkozó lehet).
A 2020. július 1-jén hatályba lépett új társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. E rendelkezés alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a korbetöltött öregségi nyugdíjas vállalkozó mellett az is, aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett vállalkozik, vagy aki olyan özvegyi nyugdíjas, aki a nyugdíjkorhatárát – az 1957. január 1-jén vagy később születettek esetén 65 évet – betöltötte és az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.
Miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni.
A nyugdíj mellett végzett munka így a nyugdíj újraszámítására sem teremt alapot, mert a saját jogú nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel szolgálati idő nem szerezhető és a nyugdíj mellett szerzett kereset az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe.
Így dolgozhatnak a nyugdíjasok a közszférában
2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint
a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl.
Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.
A kormányhatározat nyomán az országgyűlés módosította a nyugdíjtörvényt, amely szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell. Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik közszférában a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is.
A közszolgálati jellegű foglalkoztatási jogviszonyok létesítését fő szabály szerint az ellátásban részesülő személy köteles a jogviszony létesítését követő naptól számított 15 napon belül bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A 15 napos határidő abban az esetben is a jogviszony létesítésének a napjától indul, ha a munkavégzés megkezdésének időpontja esetleg későbbi időpontra esik. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az ellátásban részesülő a jogalap nélkül kifizetett ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.
A közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül (kivéve természetesen a nem nyugdíjas, hanem pl. korhatár előtti ellátásban részesülő érintett személyeket, akik a szünetelés időtartama alatt az adott ellátásban részesülőnek minősülnek). Emiatt a nyugdíjas közszolga a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt nem szerezhet és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.
Ez az a korlátozás, amelyet a nyugdíjszakértő szerint célszerű lenne mielőbb teljes mértékben megszüntetni.
Vannak egyébként olyan közszolgálati területek is, ahol felfüggesztették a nyugdíjszüneteltetést.
Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók
A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa, 2023-ban 18 x 232 ezer forint = 4,176 millió forint. Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.
A közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének a szabálya is, mint a nyugdíjasokra. Az ő esetükben a közszolgálati jellegű jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettsége alól nem mentesít, ha korábban az elért kereset nagysága miatti szüneteltetés érdekében már bejelentés történt. Ezt a korlátozást is ideje lenne teljes mértékben megszüntetni a nyugdíjszakértő szerint ha a cél az, hogy minden magyar munkaerőforrást optimálisan ki lehessen aknázni.
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett 2020. július 1-jétől időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.
A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.
Forrás: