Ízléstár

Ízléstár

Hírek

Felháborító: Változik a nyugdíjkorhatár – Íme a kormány tervei és az időpont

Ezek a tervek.

A tervezett nyugdíjreform várhatóan 2025-ben lépne életbe, ugyanakkor már az idei év végéig elkészítenék az ehhez szükséges nemzetközi tanulmányt. A reform célja, hogy elemezze a jelenlegi nyugdíjrendszer helyzetét és szükségességét.

Ezen kívül szükséges megvizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét, mivel egyre többen döntenek úgy, hogy korábban vonulnak vissza a munkából. A kormány a nemzetközi kutatás eredményeire alapozva kívánja kidolgozni a reformjavaslatot, amelyet az Európai Unió felé is bemutatnak.

A Nyugdíjas Parlament és az MSZP ellenzik ezt a reformot és tiltakoznak ellene.

A januári 15 százalékos nyugdíjemelést követően már 35 ezer nyugdíjas jogosult olyan havi ellátásra, amely meghaladja a félmillió forintot, ugyanakkor továbbra is 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből megélni.

Ennek hátterében az áll, hogy a nyugdíjak meghatározásakor mindig az előző év átlagkereseti szintjéhez kell igazodni, ami miatt az újonnan megállapított nyugdíjak magasabbak, mint az előző években meghatározottak.

Farkas András, egy nyugdíjszakértő elmondása szerint az előző évekkel függő szorzók hatására az új nyugdíjak egyre magasabb összegeket képviselnek, mivel a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedett az elmúlt években.

A kormány reformjavaslata szerint az intézkedések tervezésénél meg kell vizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, különös tekintettel arra, hogy a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások várhatóan emelkedni fognak.

A januári 15 százalékos emelés után már 35 ezren jogosultak olyan havi ellátásra, amely meghaladja a félmillió forintot, miközben még mindig 23 ezer nyugdíjasnak kell megélnie havi 40 ezer forintnál kisebb összegből. Ennek oka az, hogy a nyugdíjakat mindig az előző év átlagkereseti szintjéhez kell igazítani a nyugdíjmegállapítás során, ahogyan Farkas András, egy nyugdíjszakértő, az ATV-nek elmagyarázta.

Az értékkövetési szorzók használatával az előző évek adatait szorozzuk meg, és ezek egyre növekednek, mivel a nemzetgazdasági nettó átlagkereset az utóbbi években emelkedett. Ezért az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a régebbi összegek.

A kormány reformjavaslata szerint az intézkedések tervezése során meg kell vizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét, különösen mivel a 2030-as évek közepén várhatóan emelkednek a GDP-arányos kiadások.

Azonban a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály, ezt nem tartja megfelelőnek. Szerinte az egészségben eltöltött évek nők esetében 62,8 év, férfiaknál pedig 61,5 év, tehát sokan már krónikus betegségekkel vagy sokféle örökölt vagy munkahelyi problémával küzdenek, amikor elérik a jelenlegi nyugdíjkorhatárt.

Az MSZP szakpolitikusa, Korózs Lajos, hasonlóan vélekedik. Szerinte inkább azon kellene dolgozni, hogy a gazdaságot előrébb vigyük, például a hatékonyság növelésével, magasabb hozzáadott értékű munkák meghonosításával Magyarországon, a képzés fejlesztésével és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének javításával.