Szoríts magadhoz

Szerelmes vers. Vajon ráismer e az, akinek íródott valójában.

Fázok, s reszketek

Nem érzek semmi mást csak fájó hideget.

De te mégis forró lángként közeledsz

Boldogan és kedvesen reám nevetsz.

 

Fényes a reggel, mert te nevetsz

Nyugodtan alszom, mert te szeretsz.

Csak ülj mellettem és fogd a kezem

Hajtsd vállamra a fejed.

 

A szívem egy kicsit megkönnyebbült

A reszketésem is enyhült.

Tudom, hogy szeretsz,

Mert folyton itt vagy velem.

 

Csak annyit kérek szoríts magadhoz,

Hogy boldog legyen minden egyes pillanatom.

És halljam minden egyes gondolatod.

Ha így lesz én, leszek a legboldogabb a világon.